Ki a mentor – fogalommeghatározás, kompetenciák, szerep és felelősségi körök

Visszatérés

Lengyelből lefordítva, köszönet a DeepL.

A mai dinamikus világban, ahol az oktatás és a szakmai fejlődés kulcsszerepet játszik, a mentorálás fogalma rendkívül fontossá vált. A mentorálás olyan folyamat, amely jelentősen befolyásolhatja az egyén fejlődését mind szakmai, mind személyes téren. Az Egyesült Államokban vagy általában a Nyugaton már évtizedek óta ismert, Lengyelországban azonban csak most kezd jelentőséget nyerni. Azzal, hogy egyre több mentorprogram indul, a mentoráltak és a mentorok száma is növekszik. De ki is az a Mentor?

Ebben a cikkben a mentor mélyebb meghatározását, az egyén életében betöltött szerepét és azokat a kulcskompetenciákat tárjuk fel, amelyek nélkülözhetetlen támaszává teszik őt a fejlődési folyamatban. Megismerjük azokat a jellemvonásokat és készségeket, amelyek megkülönböztetik a mentort, és azokat az előnyöket, amelyeket mind a mentor, mind a mentorált, azaz a mentorált személy számára jelenthetnek. Megvizsgáljuk a mentorálás különböző aspektusait is, a hagyományos, vállalati mentor-mentorált kapcsolattól a Lengyelországban egyre népszerűbbé váló nyílt mentorálási formákig. Fedezzük fel együtt, hogy ki is a Mentor, és miért kulcsfontosságú személyiség a mai személyes és szakmai fejlődés világában.

Ki a Mentor? – meghatározás

A mentor a definíció szerint „tapasztalt, bölcs tanácsadó, tanár és nevelő”.

A legrövidebben fogalmazva, egyszerűen egy olyan személy, akitől az ember tanul. A mentor bizonyos szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik egy adott területen, a mentorált – azaz a tanuló – pedig a mentor által nyújtott támogatás, tanács és segítség révén profitál ebből a tapasztalatból.

De ismét – csakúgy, mint a mentorálás meghatározásakor – itt is meg kellene fontolni a mentor meghatározását a piacon és tágabb értelemben a személyes és szakmai fejlődésben jelen lévő tényleges tanulási folyamatok szemszögéből.

Mentor és mentorálási folyamatok

A Mentor, szerepéből adódóan, nem létezik légüres térben. Ahhoz, hogy egy mentor létezzen, szükség van egy mentorálási folyamatra is, amelyben a mentorált is részt vesz.

A mentorálási folyamat típusai miatt a mentorok típusait különbözőképpen osztályozhatjuk:

Hivatalos mentorálási folyamatok

Ez a mentorálás leghatékonyabb formája, és ezért a Mentor leghatékonyabb megtestesítője. Az ilyen folyamatok előre meghatározott struktúrával rendelkeznek. Többek között ezek során a folyamat elején meghatározzák a Mentee konkrét, a folyamat során figyelembe vett fejlődési céljait, a végén pedig a pár két tagja értékeli, hogy a célok milyen mértékben teljesültek, és meghatározza a további fejlődési utat. A formális mentorálási folyamatok és az informális kapcsolat összehasonlításáról egy korábbi cikkünkben írtunk bővebben.

Hivatalos mentorálási folyamatok általában a munkahelyen, külön erre a célra létrehozott nyílt programként vagy az egyetemeken érhetőek el. Ezek leggyakrabban a mentorok és a mentoráltak toborzásával kezdődnek, majd vagy a szervezők hozzák össze a résztvevőket, vagy a mentoráltak választják ki a mentorokat a javasolt javaslatok közül.

Informális mentorálás

A mentor definíciója az informális folyamatok prizmáján keresztül is értelmezhető, ahol leggyakrabban a kevesebb tapasztalattal rendelkező személy kezdeményezi a kapcsolatfelvételt egy olyan baráttal/ismerőssel, aki nagyobb tapasztalattal rendelkezik egy adott területen. A mentorálás ebben az esetben több találkozásból, beszélgetésből áll, amelyek során a mentorált bemutatja a kihívásait, a mentor pedig tanácsot ad vagy megosztja tapasztalatait.

Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a fajta kapcsolat nagyon gyakran tanácsadói jelleget ölt, vagy akár egy bizonyos irányba is elmegy. Ebben az esetben megszűnik a mentorálási folyamat, és a mentor gyakorlatilag tanácsadóvá válik, vagy akár atyáskodik a mentorált felett, aminek általában nincs jó vége.

Bármilyen típusú kapcsolatba is lépünk, nagyon fontos, hogy ne feledjük, mi a mentor szerepe. Egyértelműen NEM az, hogy tanácsot adjon vagy ítélkezzen, hanem inkább az, hogy elemezzen, kérdezzen, és végül megossza a tudását és tapasztalatait. Egyébként a gyakorlatban sokkal több ilyen szerepkör létezik.

Mit csinál egy mentor? – szerepe a folyamatban

A mentornak számos különböző szerepe van, amelyeket az igényeknek megfelelően a konkrét mentorálási folyamathoz kell igazítania. Az alábbi szerepek ilyen kiindulási alapnak tekinthetők:

• Társi kapcsolat, vagy partnerség a Mentee-vel. Gyakran előfordul, hogy amikor mentorok vagyunk, öntudatlanul a gyám szerepébe lépünk, segíteni akarunk a Mentee-nek a problémák megoldásában, megoldásokat találunk számára, megvédjük a hibáktól. Pedig a mentorálás nem erről szól. A mentor-társ bizalmat és biztonságot épít, hogy a Mentee-nek legyen tere a fejlődésre, a saját tapasztalatszerzésre, a hibák elkövetésére.
• Támogató – A Mentor, aki támogatni akarja a Mentee-t, nem ítélkezik és nem ítélkezik. Érdeklődést mutat a Mentee és a mentorálási üléseken elhangzó témák iránt. Támogatja a Mentee-t a perspektívák bővítésében, új megoldások keresésében, a kontextus megváltoztatásában. Bátorítást nyújt, és ösztönzi a folyamatba való teljes bevonódást.
• Aktívan meghallgatja a Mentee mondanivalóját. Parafrázisok használata, pontosítás, érzések tükrözése és összegzés. Mindezt azért, hogy jobban megismerjük a Mentee igényeit, de azért is, hogy teret adjunk a Mentee-nek a beszédre, amit meg kell előznie a témára való reflektálásnak, az önreflexiónak, önmagunk megismerésének.
• A gyakran coaching-kérdéseknek nevezett kérdések feltevése – kezdve a nyílt végű kérdésekkel, az értékkérdéseken keresztül (a Mentee oldalán) és a Mentee terveire és törekvéseire vonatkozó zárt kérdéseken keresztül. Egyes mentorok szerint a kérdések a legfontosabb eszközök a munkájuk során. Lásd még a célfüggő coaching kérdések listáját.
• Elemzés és következtetések levonása, valamint ezek megosztása a Mentee-vel. A Mentor a Mentee-vel való munka során rengeteg adathoz fér hozzá, mind a Mentee-től gyűjtött, mind a Mentor saját forrásaiból származó adatokhoz. A mentor fontos szerepe, hogy képes legyen összekapcsolni a „sok pontot”, és olyan következtetéseket levonni, amelyek hasznosak a Mentee számára.
• A tudás és a tapasztalat megosztása. Amikor egy adott mentorálási folyamatba belép, a mentor definíció szerint több tapasztalattal és felhalmozott tudással rendelkezik az adott területen. A mentor feladata, hogy ezeket az erőforrásokat megossza a mentoráltal, de ne feledje, hogy ezt csak akkor tegye, ha a mentorált már kimerítette az ötleteit, és mindketten egyetértenek abban, hogy a mentor tudásának megosztása ezen a ponton értéket képvisel.

Mit ne tegyen a mentor a folyamat során?

A mentor szerepének további meghatározása érdekében érdemes azt is megvizsgálni, hogy a mentorok mit semmiképpen ne tegyenek:

• Ne legyen kritikus vagy negatív: A mentor nem kritizálhatja a mentoráltat demotiváló vagy negatív módon. Ehelyett a konstruktív visszajelzésre és a megoldások keresésére kell összpontosítania.
• Ne erőltessen megoldásokat: A mentor nem erőltetheti rá ötleteit vagy megoldásait a mentoráltra. A mentorálás lényege, hogy segítse a mentoráltat abban, hogy önállóan gondolkodjon és hozzon döntéseket.
• Ne hagyja figyelmen kívül a Mentee igényeit: Fontos, hogy a mentor meghallgassa és megértse a mentorált igényeit, céljait és aggodalmait. Ezek figyelmen kívül hagyása bizalmatlansághoz és eredménytelen mentori kapcsolathoz vezethet.
• Ne legyen elérhetetlen: A mentornak elérhetőnek és jelen kell lennie a megbeszélt találkozási időpontokban. A találkozók megbízhatósága és rendszeressége a sikeres mentori kapcsolat kulcsa.
• Ne védje a státuszát vagy hatalmát: A mentor nem használhatja negatív módon a pozícióját vagy hatalmát. A kapcsolatnak partnerségnek és nem hierarchikusnak kell lennie.
• Ne törje meg a bizalmat: A bizalom a mentori kapcsolat kulcsfontosságú eleme. A mentor nem sértheti meg a bizalmat azzal, hogy magánjellegű információkat oszt meg, vagy a mentorált által megadott információkat nem megfelelően használja fel.
• Ne erőltesse az életmódját: A mentor nem erőltetheti rá életmódját vagy értékrendjét a mentoráltra. Tiszteletben kell tartania a Mentee másságát és egyéniségét.
• Ne hagyja figyelmen kívül a személyes fejlődést: A mentorálásnak nem csak a szakmai szempontokra kell összpontosítania. Ugyanilyen fontos, hogy a mentoráltat mint személyiséget fejlessze, és segítse őt a személyes kihívások kezelésében.
• Ne feledkezzen meg a Mentee céljairól: a Mentornak szem előtt kell tartania a Mentee céljait, és segítenie kell őt azok elérésében. Függetlenül a találkozókon megvitatott témáktól, a mentorálás célja, hogy támogassa a Mentee-t céljai elérésében.
• Ne légy türelmetlen: A fejlesztési folyamat időbe telhet, és a változás fokozatos lehet. A mentornak nem szabad elveszítenie a türelmét, és motiválnia kell a mentoráltat a kitartásra.

Fontos, hogy a mentor megőrizze a szakmaiságot, az empátiát és a tiszteletet a mentoráltakkal való kapcsolatában, mindig a mentorált jólétét és fejlődését szem előtt tartva. A fent említett magatartásformák elkerülése segít a pozitív és hatékony mentori kapcsolat kialakításában, amely mindkét fél számára előnyös.

Mentor versus Coach – különbségek

Itt érdemes megemlíteni a mentor és a coach közötti legfontosabb különbségeket is.

A különbségek elsősorban a coach és a mentor szerepében mutatkoznak. A Coach ugyanis olyan személy, akitől tanulunk, a Mentor pedig olyan személy, akitől tanulhatunk valamit. Más szóval, a Coach feladata, hogy inspiráljon, hogy kiemelje a Coachee erősségeit. Nehéz kérdéseket kell feltennie, gondolatokat kell provokálnia, segítenie kell kilépni az információs buborékból. A Mentor viszont részben szintén ellátja ezeket a feladatokat, de mindenekelőtt olyan személy, aki egy adott területen tapasztalattal rendelkezik, és ezt megosztja a Mentee-vel.

Ezen túlmenően az edzőnek – szerepéből adódóan – képzettnek és tapasztaltnak kell lennie a coaching témakörében. Tanúsítottnak kell lennie, és lehetőleg minél több foglalkozáson kell részt vennie. Egy mentor is jó lenne, ha ismerné a vonatkozó coaching technikákat, de ez nem szükséges ahhoz, hogy hatékony legyen a szerepében.

A fent említett tartományi tudás szintén nagyon fontos különbség. Az edzőnek nem kell „ismernie” azt a területet, amelyben a coachee-t támogatni fogja. Ha például az értékesítés területén coachingol, a coachnak nem kell kiváló értékesítőnek lennie. Elég, ha megfelelően kérdez, és irányítja a coachee-t, hogy fejlődjön ezen a területen. A Mentornak viszont mindenképpen lényegesen több tudással és tapasztalattal kell rendelkeznie, mint a Mentee-nek abban a témában, amelyben a Mentee fejlődni szeretne.

A mentorálás egyesíti a coaching elemeit, de kiegészíti azokat a tárgyi tudással és tapasztalattal. A mentor a foglalkozás során többek között bemutatja, hogy ő maga hogyan oldotta meg azokat a problémákat, amelyekkel a Mentee jelenleg szembesül.

A mentor fő jellemzői és kompetenciái

Mindenkinek, aki mentor kíván lenni, meg kell fontolnia, hogy rendelkezik-e a szerep betöltéséhez szükséges tulajdonságokkal és kompetenciákkal.

Az alábbi jellemzőket érdemes megemlíteni:

• Hajlandóság másoknak segíteni. Mentornak lenni mások segítéséről és támogatásáról szól. Érdeklődni kell a másik ember iránt, támogatni kell, és elégedettséget kell érezni, ha segítünk a másiknak, ha látjuk, hogy megoldja a problémáit és megvalósítja a következő céljait.
• Elérhetőség. A mentorálás egy olyan folyamat, amely több szinten is bevonja a résztvevőket. A mentorálási ülések maguk 60-90 percig tartanak, és legalább 5-6 ülés szükséges ahhoz, hogy a folyamat hatékony legyen. A két ülés között is szükség van elkötelezettségre – az ülések előtt a felkészüléshez, utána pedig az önreflexióhoz és annak átgondolásához, hogy legközelebb mit kellene másképp/jobban csinálni.
• Motiváció. Ez a tulajdonság némileg összefügg a másokon való segítés vágyával, de a motiváció más forrásokból is származhat. Érdemes elgondolkodni (például az 5x Miért technika segítségével) azon, hogy miért akarunk mentorokká válni, és ezt a motivációt a folyamat során végig szem előtt tartani.
• Tudás és tapasztalat. Tekintettel a mentor szerepére, szükséges, hogy a mentornak is legyen tudása és tapasztalata a választott témában – olyan témában, amelyet a szóban forgó nyílt mentorprogram lefed, vagy olyanban, amely a mentoráltnál kívánatos.

Másrészt a mentor kulcskompetenciái között megkülönböztethetjük:

• képesség arra, hogy célokat tűzzön ki maga és mások számára,
• konstruktív visszajelzés adása,
• kommunikációs készségek,
• aktív hallgatás,
• kérdéseket tesz fel.

Ha rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal és kompetenciákkal, semmi sem akadályozza meg abban, hogy kipróbálja magát a mentorálásban. És mindenképpen megéri.

A mentorlét előnyei

A mentorálás a saját motivációik megvalósításán túl számos további előnnyel jár a mentorok számára. Íme néhány főbb előny, amelyekre érdemes odafigyelni. Ez a lista azonban semmiképpen sem zárt, és a mentorálásban mindenki számára van valami:

• Vezetői készségek fejlesztése: A mentorálás megköveteli a kommunikáció, a meghallgatás, a motiválás és a vezetés képességét. A mentorálás révén a mentor olyan vezetői készségeket fejleszt, amelyek mind a szakmai, mind a magánéletben hasznosak lehetnek.
• Újratanulás: A mentorálási folyamat arra kényszeríti a mentort, hogy reflektáljon saját tapasztalataira és tudására. A mentornak készen kell állnia arra, hogy újragondolja saját döntéseit és cselekedeteit, és újból tanuljon.
• Összefoglalás és tisztánlátás: Ha segít másoknak megérteni bizonyos fogalmakat vagy készségeket, az segíthet a mentornak abban, hogy jobban megértse ugyanazokat a fogalmakat, és növelje teljesítményének tisztaságát.
• Fokozott elégedettség és motiváció: A mentor nagy elégedettséget és motivációt érezhet, amikor látja, hogy a mentorált megvalósítja céljait és fejlődik. Ez további energiát és szenvedélyt adhat a saját tevékenységeikhez.
• Hálózatépítés: A mentorálás révén a mentor értékes kapcsolatokat és szakmai kapcsolatokat építhet ki. Ez a jövőben új üzleti vagy szakmai lehetőségek formájában előnyére válhat.
• Fokozott önismeret: A mentorálás megköveteli saját erősségeink és gyengeségeink megértését, valamint a másokkal való kommunikáció képességét. Ez segíti a mentort abban, hogy növelje önismeretét és fejlessze puha készségeit.
• A szakma iránti szenvedély fenntartása: A fiatalabbak szakmai fejlődésének segítése emlékeztetheti a mentort arra, hogy miért választotta a pályáját, és segíthet fenntartani a munkája iránti szenvedélyét.
• A fiatalabb generáció nézőpontja: A mentorálás új perspektívát nyújthat a mentor számára a fiatalabb generáció mai kihívásaival és megközelítéseivel kapcsolatban. Ez segíthet a változó trendekhez és piaci igényekhez való alkalmazkodásban.
• Kommunikációs készségek fejlesztése: A mentorálás kiváló kommunikációs készségeket igényel. Az ezen a területen való gyakorlás segíthet a mentornak abban, hogy javítsa a hatékony kommunikációra való képességét.

Hogyan válhatsz mentorrá

Már tudjuk, hogy ki a mentor, milyen kulcsfontosságú tulajdonságokkal és kompetenciákkal kell rendelkeznie, és milyen előnyei vannak a mentorálásban való részvételnek. A kérdés tehát az, hogyan váljunk mentorrá.

Az első módszer az, hogy egyszerűen rákeresünk a nyitott mentorprogramok listájára egy keresőmotorban olyan keresésekkel, mint „mentorprogram”, „mentortoborzás”, „jelentkezz mentornak” stb. Természetesen a legtöbb program felvételi időszaka már lezárult. Természetesen a legtöbb program felvételi időszaka lezárult, és előfordulhat, hogy egy adott időpontban nem lehet csatlakozni valamelyik programhoz. Azonban semmi sem akadályozza meg, hogy regisztráljon egy programra, és jelentkezzen, amikor új program nyílik.

A második lehetőség, hogy felkeresi a ma létező számos iparági szervezet és alapítvány egyikét, és csatlakozik hozzájuk. Ezek a szervezetek nagyon gyakran szerveznek egyéb tevékenységeik mellett olyan mentorprogramokat, amelyek nyitva állnak a férfi vagy női résztvevők számára.

Egy másik módszer lehet, ha azt javasolja a munkáltatójának, hogy szervezzen belső mentorálást, és jelentkezzen mentornak. Alternatív megoldásként kereshetne maga is mentoráltat – például úgy, hogy a vállalati intraneten jelzi, hogy hajlandó mentornak állni.

Ezen kívül számos mentoriskola is van a lengyel piacon, ahol kezdeti ismereteket szerezhet, és később akár mentori képesítést is szerezhet. Ez egy bizonyos alternatívája vagy kiegészítője lehet az első mentorálási folyamatokban való részvételnek.